Petefészekrák kialakulásának okai, tünetei, kezelése
A petefészkek felszínét a fajfenntartásban nélkülözhetetlen szerepű speciális hám, ún. csírahám borítja, azonban a petefészek daganatok 60%-a is ilyen típusú. Ma már nem is újdonság annak ismerete, hogy ezen petefészek tumorok közel 70%-ban, a petevezetékek másodlagos, tehát áttéti daganatai! A petefészekrák a nők körében az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat. 1400 új eset kerül felismerésre évente, és 700 körüli halálozást mutat! Kialakulásának pontos oka máig nem ismert, az azonban igen, hogy gyakrabban fordul elő olyan nőknél, akik soha nem estek teherbe és nem szültek, családjukban bizonyos daganatok halmozottan fordulnak elő (emlő daganat!) illetve menopausában vannak.
Petefészekrák okai:
A petefészekrák pontos okait ma még nem ismeri az orvostudomány, de hajlamosító tényezők kutatásából számos információt tudhatunk meg.
- Életkor: A petefészekrákok közel 70%-át előrehaladott állapotban diagnosztizálják, a legtöbb eset a változókort követően alakul ki.
- Családi halmozódás:Azoknál gyakoribb, akiknek első fokú rokonságában fordult elő petefészekrák, vagy egyéb daganatokkal társulva, petefészekrák szindrómák részeként (emlő-, vastagbél-, méhtest- rák) megbetegedés.
- Génmutáció: BRCA-1 és BRCA-2 génmutációkat eredetileg emlőrákkal kapcsolatban mutatták ki. Mára már bizonyos, hogy az említett gének mutációja a petefészekrák kockázatát is jelentősen megnövelik.
- Szülés: Nagyobb a petefészekrák kialakulásának kockázata az olyan nőknél is, akik soha sem szültek, soha nem estek teherbe vagy akik 35 évesnél idősebb korban szültek először.
Petefészekrák tünetei:
A korai petefészekráknak nincsenek jellegzetes tünetei, ráadásul meglévő tünetek sem késztetik a beteget gyanakvásra. Gyakori a hasi puffadás, vérzészavarok, kismedencei idegentest-érzés, deréktáji fájdalom, valamint különböző gyomor- és bélpanaszok.
Az egyértelmű tünetek megjelenésekor (szabad hasűri folyadék) a betegség már sok esetben gyógyíthatatlan.
Tünettana szegényes, a korai petefészekráknak pedig egyáltalán nincsenek tünetei, ráadásul az esetlegesen meglévő tünetek sem késztetik a beteget gyanakvásra, és ezek nem különböznek a jóindulatú petefészek daganatokétól. Gyakori a hasi puffadás, vérzészavarok, kismedencei idegentest-érzés, deréktáji fájdalom, valamint különböző gyomor- és bélpanaszok. Sokszor már az előrehaladott rák jelei ezek.
Az egyértelmű tünetek megjelenésekor (szabad hasűri folyadék) kerül felismerésre legtöbbször (70%), gyakran az áttétek utalnak rá.
Ezért nélkülözhetetlen a rendszeres nőgyógyászati szűrés, mert a minél előbb diagnosztizált betegség és idejében megkezdett kezelés gyógyulási arányai kimagaslóak. Sajnos a petefészekrák gyors progressziót mutat, minél később igazoljuk a petefészekrák jelenlétét ( hüvelyi Ultrahang, tumor markerek) úgy nő az áttétek megjelenésének az esélye.
Hogyan mutatható ki a petefészekrák?
A nőgyógyász számára számos diagnosztikai lehetőség van arra, hogy kimutassa vagy kizárja a petefészekrák jelenlétét. Ilyen lehetőségek:
- Ultrahang vizsgálat: Hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák felismerésében, akár a jó és rosszindulatú dagantok közötti különbségtételben.
- Vérvizsgálat: Léteznek tumorjelző makerek, (Ca-125, HE-4 marker) melyek hasznos információkat adnak az orvosnak. Fontos megjegyezni viszont, hogy ezen a molekulák azonban nemcsak petefészekrákokban emelkednek meg, sőt olykor rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható, ezért önmagukban nem diagnosztikus értékűek!
- Mikroszkópos kórszövettani vizsgálat: CT vezérelt mintavétel, Laparoszkópos beavatkozás segítségével a tumorból vett szövetminta alapján megállapítható, hogy a szövetburjánzás jó vagy rossz indulatú-e, azon belül milyen típusú.
- CT és MR vizsgálat: Ezekkel a vizsgálatokkal főleg a betegség stádiumára vonatkozó adatokat kap a kezelő orvos.
Petefészekrák kezelése:
A petefészekrák összes stádiumában a megfelelő időben végzett sebészi kezelésnek jut a vezető szerep. A rák megállapítása után amennyiben műtétre kerül sor, az történhet a has megnyitásával vagy laparoszkópos úton. A méh, a két méhkürttel és petefészkekkel együtt eltávolításra kerül, sokszor elkerülhetetlen a kiterjesztett, más szerveket is érintő műtét.
A petefészekrák kezelése azonban a műtéttel általában sincs befejezve. Szükség van adott esetben műtét előtti (preoperativ) vagy utáni (posztoperatív) kezelésre is, amely a szövettani eredmény által megválasztott citosztatikus kezelés (kemoterápia).
Téma szakértője
dr. Hernádi Balázs
szülész-nőgyógyász-
Specialitások:
- terhesgondozás (IVF, hipertónia)
- terhesség véralvadási zavarral
- műtéten átesett kismamák terhes gondozása
- méhnyakrák, petefészekrák terápiás terv összeállítása
- daganatos nőgyógyászati kórképek másod szakvéleményezése
- nőgyógyászati endoszkópos műtétek (LSC, HSC)
- mióma, endometriózis kivizsgálása
- kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
-
Rendelés típusa:
- Személyes, rendelői vizit: 1024 Budapest Lövőház utca 1-5. V. em
Páciensek fogadása COVID fertőzés után:
- Csak 3 nap tünetmentesség esetén
